Bélapátfalva
Fekvése
Bélapátfalva az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén helyezkedik el, az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, 311 méter magasságban a tengerszint felett, a 816 m magas Bél-kő nyugati lábánál. (Forrás: Kovács Béla:Bélapátfalva története)
Története
Az Eger patak völgyének felső részén a Bél- vagy más néven Ug nemzetség települt meg. Csak feltételezhetjük, hogy esetleg a hét magyar törzs szövetségéhez csatlakozott kabarok lehettek. A Bél nemzetség: Eredetét és jelentését nem ismerjük. Nagy a valószínűsége annak, hogy egy földrajzi névről kaphatta a nemzetség az elnevezését, melynek közelében volt a szállásbirtoka. Ez nem lehetett más, mint a Bél-kő. A régi magyar nyelvben meglévő bél közszó jelentése valaminek a belseje. A Bél-kő nevének jelentése értelmezhető lenne úgy is, hogy az erdők belsejében lévő, az erdők között álló, kiemelkedő hegy, amelyet sziklatömbje miatt így különböztettek meg környezetétől. Más vélemény szerint a szláv bel ’irtvány, tisztás’ jelentésű főnév lehet a név előzménye. A különböző törökös nyelvekben előforduló bel szónak ’domb’ jelentését is ismerjük. Lehetséges az is, hogy a mészkősziklák színe miatt a szláv nyelvben kialakulhatott egy Biely kameny (Fehér kő) elnevezés, mely a magyar nyelvben Béli kő > Bél kő formájában jelent meg, de eredeti jelentését már elvesztette. A nemzetséget más módón Ug nemzetségnek is hívták. Ez a nemzetségnév a korai középkorból már ismert Ugra magyar személynév rövidült változata, mely a szláv Ugrin~Ugron névből alakult ki és olyan személyt nevezhettek így, aki ugor~uhor, azaz magyar ember volt. Úgy tűnik tehát, hogy ezt a nemzetségnevet is a honfoglalás előtt itt élő avar-szláv lakosság adta a területen megtelepülő új népességnek. A nemzetség korai szállásterületét nem tudjuk pontosan körülhatárolni, de kiterjedése minden bizonnyal nagyobb volt annál, amelyet a XIII. század elején a nemzetség birtokolt. Feltételezhető, hogy valaha az Apátfalvától É-ra fekvő Csokva, Omány, Csernely és Daróc is a birtokok sorába tartozott, de az államszervezés idején ezek a királyi kézre kerültek és még a XIII. század első harmadában is királyi várnépek falvai voltak. A nemzetség tagjainak családi kapcsolatait a hiteles adatok tanúsága alapján csak a XIV. század közepe tájáig lehet nyomon követni. A szétágazó családok nemzetségét a későbbi időben ugyanis már ritkábban tüntetik fel az oklevelekben, , mert ekkorra már elhalványult a nemzetséghez tartozás tudata és inkább a megszerzett birtokokra, vagy a család ősére utaló családneveket használták, amint ezt a Bekölcei, Szentmártoni, Mikó, Bekény, Rátóti, Ördögfalvi, Ugfi családnevek bizonyítják. Az Ug vagy Bél nemzetséghez tartozó személyt először egy 1246-ban kiadott oklevél említ: Károly fia Jánost. Azt, hogy a XIII. század közepén még a béli nemeseknek nemzetségi földjeik voltak, IV. Béla királynak az egri püspökség birtokait rögzítő 1261-ben kiadott oklevele tanúsítja. Eszerint a Szent István által alapított egri püspökségnek az Egri Völgyben lévő birtokait északon a béli nemesek földjei és a diósgyőri királyi várbirtok határolják. Még 1317-ben is említik a béli nemesek földjeit. A nemzetség közös birtoklási rendjére abból is következtetni tudunk, hogy eleinte az egységes Bél birtok részeit csak Fel-, Közép-, és Al- jelzőkkel különböztették meg egymástól. A nemzetséghez tartozó nagycsaládok a XIV. századra már 16 ágra szakadtak.
A házasságkötés szokásai A házasságkötés időpontját az egyházi előírások és a mindennapi élethez kötődő szokások határozták meg. A paraszti társadalom mindennapi életét a mezőgazdasági munkák határozták meg, így tavasztól őszig általában nem tudtak időt szakítani a néha több napig tartó lakodalom megtartására. Bélapátfalva katolikus lakossága a XX. század elejéig hagyományos paraszti életmódot folytatott. A keresztény ünnepek idején az egyház tiltotta az esküvőt (húsvét, hamvazó szerda, karácsony és az azt megelőző advent első vasárnapja). Így az egyház által nem tiltott időpontok általában a január és a február hónap, majd az április végétől november végéig tartó időszak. A házasságkötések időpontjai hónapok alapján három csoportba sorolhatók: a farsangi (január, február), a tavaszi-koranyári (május, június, július) és az őszi (október, november) hónapokra. A házasságkötés napjait is hasonló elvek alapján választották ki, mint az a hónapok esetében már láttuk. Minden hét péntekje szigorú böjti nap volt, de a szerdát is böjti napnak tartották, ezért az egyházi rendelkezések alapján csak 5 nap közül választhattak. A lakodalommal együtt járó készülődések és a két-három napig eltartó mulatságok miatt a gyakorlatban azonban a választható napok száma csökkent. Az esküvők egy napra eső száma mindig is szervezési gondot okozott a plébánosnak és káplánjának, hiszen három filia tartozott az anyaegyházhoz. Az anyakönyvek csak ritkán jegyezték fel a házasságkötés helyét. 1768-ban minden házasságot a bélapátfalvi templomban kötöttek, még akkor is, ha a házasulandó párok a filiák valamelyikében laktak. Majd 1777-1778-ban vasárnaponként váltakozva volt az esketés Apátfalván, Mikófalván és Szentmártonban. Szükség volt tanuk jelenlétére is . 1761-től rendszeresen bejegyezték őket az anyakönyvbe, számuk három vagy négy fő volt, de 1796 után már csak két tanú szerepel.
Nevezetességei
Irodalom
- Gerevich T.: Magyarország románkori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
- Aradi N. (Ed.): A művészet története Magyarországon. (The History of Arts in Hungary). Gondolat, Budapest
- Fülep L. (Ed.): A magyarországi művészet története. (The History of the Hungarian Arts). Budapest
- Marosi E.: A román kor művészete, (Art of the Romanesque Ages). Corvina, Budapest, 1972, ISBN 9631320006
- Gerő L. : Magyar műemléki ABC. Budapest, 1984
- Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1876.
- Pogány Frigyes (1965): Szobrászat és festészet az építőművészetben. Műszaki, Budapest
Egerből észak felé haladva a putnoki vasútvonal mentén, az Eger-patak völgyében vivő országúton közelíthetjük meg Bélapátfalvát. Elhagyva a szarvaskői vár alatt vadregényesen összeszűkülő völgyszorost, Mónosbél után kitágul a patak völgye. Jobboldalt feltűnik a Bükk hegység előretolt bástyája, a Bélkő. Az orgonasípszerűen lerobbantott sziklatömbök aljában áll a ciszterciek bélháromkúti apátságának a tájba harmonikusan simuló temploma. Ez Magyarország egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci apátsági temploma.
A monostor alapítása és középkori élete
A Bükk hegységhez tarozó Bélkő aljában, az egri egyházmegyében fekvő, Háromkútról nevezett, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságot 1232. május 16-án alapította II. Kilit egri püspök.. Az apátság anyaapátsága a pilisi monostor volt.
Az alapító II. Kilit minden bizonnyal a BÉL nemzetségből származott, így a Bélháromkútnak is nevezett ciszterci apátságot családi monostornak is tekinthetjük. Ezt az is alátámasztja, hogy a szállásbirtokos Bél nemzetség nevét három helység viselte e tájon: Felbél, a mai Bükkszentmárton, Középbél, a mai Bélapátfalva, Albél, a mai Mónosbél elődje volt. Bélapátfalva nevét az oklevelek a XIII. században Bel, Beel, Beyle alakban, 1330-ban ?villa abbatis?, 1415-ben pedig Apátfalva alakban őrizték meg.
II. Kilit gazdagon ellátta adományokkal a nemzetsége szállásbirtokán alapított monostort. A Bél nemzetség számos környékbeli birtokát, azok dézsmáit, a Tiszánál három halastavat és a birtok után az egri püspökséget és káptalant illető egyházi tizedeket adta az apátságnak.
Az alapítás után azonnal hozzáláttak az építkezéshez. Ezt azonban a tatárjárás miatt 1241-ben félbe kellett hagyni. Ahogyan ez egy 1245. évi oklevélből kiderül, a monostor mellett is voltak harcok. A tatárokkal folytatott harc közben itt sebesült meg György fia Sándor mester. A tatárjárásig felépült a monostor keleti szárnya, a templomnak viszont csak homlokzatfalai készültek el ebben az első periódusban. A félbemaradt építkezést egy másik építőműhely felezte be, közvetlenül a tatárjárás után, mert az adatok szerint a monostorban 1246-ban már újra éltek szerzetesek.
Néhány adat az apátság XIV. ? XVII. századi életéből: kevés fölszentelt pap élt a monostorban. Kitűnik ez egy 1388. évi oklevélből is. Béli Péter és az apátság közötti vitás ügyben a határjárás bizonyítására 16 fölszentelt pap mondta el a föld- és határesküt, köztük a béli monostorból Konrád, Henrik és Móricz apát. Ebből arra következtethetünk, hogy rajtuk kívül más szerzetes nem élt a kolostorban, másképp aligha lett volna szükséges más monostorból hívni felszentelt papokat.
A XV. század végén országszerte komoly problémákkal küszködtek a ciszterci apátságok. Meglazult a fegyelem, az apáti székben sok helyen nem szerzetesek, hanem világi papok ültek, az apátságok birtokait elidegenítették. A bélháromkúti monostor apátja sem szerzetes volt, hanem 1479-1485 között Péter nógrádi főesperes, aki nem is lakott a monostorban.
1495-ben az apátság csere útján Bakócz Tamás kezébe került, aki ekkor egri püspök volt. Úgy tűnik, ez időtől kezdve az egri püspökök birtokában volt a monostor, amelyben a szerzetesek egy ideig még bent maradtak. 1503-*ban a perjellel együtt 3 szerzetes élt az apátságban, és egy György nevű orgonakészítővel is találkozunk. 1508-ban 5 szerzetes élt itt. A XVI. század harmincas éveiben végleg elnéptelenedett az apátság, miután a református hitre tért Perényi Péter az egri püspökség éa a káptalan birtokait 1534-ben elfoglalta. Perényi Péter halála után, 1548-ban I. Ferdinánd szerezte meg az egri püspöki váruradalmat, amelynek a bélháromkúti apátsági birtok is részét képezte. Az apátság javait 1678-ban az egri káptalan kapta meg, majd 1700-ban I. Lipót rendeletére az egri papnevelő tulajdonába került. A templom ekkor már rossz állapotban volt. Egy 1696-ban kelt leírás a templomnak már csak falairól beszél. 1720-ban romjait említik.
A barokk helyreállítás
A helyreállítás erkölcsi előkészítésében szerepet játszott Baranyi István remete, aki legkésőbb 1720-tól az egyházközösség területén élt. 1732-ben kezdték meg a munkát, és 1745-ben szentelte fel az újjáépített templomot gróf Erdődy Gábor egri püspök. Három szakaszban zajlott a munka. Először felépültek a déli mellékhajó, a kereszthajó és a mellékszentély falai, a főszentély és a két négyezetei pillér. Második szakaszban készült a templom boltozata és az orgonakarzat. A harmadik szakaszban megépítik a sekrestyét.
A szentély keleti része:(1k)
Műemléki helyreállítását Lux Kálmán kezdte el 1934-ben, és az 1953-1954-ben folytatódott Szakál Ernő kőszobrász restaurátor irányításával. A belső falsíkok vakolatait távolították el, és helyreállították az északi keresztházat. A templom külső helyreállítása dr. Rados Jenő professzor tervei alapján 1964-ben folytatódott. E munka kapcsán lettek feltárva 1964-1966-ban a templom déli oldala mellett az elpusztult monostor alapfalai.
A monostor
Míg a templomról meglehetősen sok adat maradt ránk, addig a mellette lévő monostorról szűkszavúan szólnak a források. Az 1696-ban készült leírásban a templommal együtt nagyszerűnek nevezett monostor falairól történik említés. 1733-ban már csak a lebontott és elhagyott monostor helyéről olvashatunk. Az 1829-es Canonica Visitatio szerint a bükkszentmártoni templomot 1734-ben részben a templom, részben a monostor romjainak anyagából állították helyre.
Érdekes ábrázolásra figyelt fel Voit Pál az 1758-ban épült egri Kispréposti Palota dísztermében. A díszterem ajtó fölötti lunettáit Huetter János Lukács festette. Jobbra, a keleti irányba nyíló ajtó fölötti kép vadászjelenetet ábrázol. A vadász képében a palotát építtető Androvics Miklóst ismerhetjük fel, a kutya által félig eltakarva a Bélkő aljában az apátfalvi ciszterci templomot látjuk, nyugati homlokzatán rózsaablakkal Balról csatlakozik az azóta a föld színéig elbontott monostorépület, amely az ábrázolás tanúsága szerint ekkor még az első emelet magasságáig állott.
A plébániát 1827 körül előbb fürdőházzá, majd posztógyárrá alakították. 1850-től kezdve a monostor területének jelentős részét elfoglalva, több épületből álló kőedénygyár épült itt, ami több mint 70 évig működött. 1927-ben a csődbe jutott gyárat lebontották.
A templom és a monostor leírása
A községből kifelé tartva, a Bélkő irányába, a temető mellé érve pillantjuk meg a hegy alatti kis dombon, erdős, ligetes környezetben álló templomot. Gyalogosan a temető mellett, a régi apátsági halastavak völgyében vezető ún. zarándokúton jutunk el a templomhoz, autóval a régi kőbányához vezető úton közelíthető meg.
Bármelyik irányból érkezünk és nézzük meg az épületet, latin kereszt formájú, keresztházas, bazilikás elrendezése a külsőn világosan felismerhető. A tömegkialakítás magja a latin kereszt alakú, nyeregtetővel fedett központi épülettest, amely a főhajót, a keresztházat és a főszentélyt foglalja magába. Ehhez csatlakozik a két mellékszentély, a két mellékhajó és a sekrestye alacsonyabb tömege, félnyereg, illetve kontytetővel a központi templomtesthez támaszkodva. Tornyot nem látunk az épületen, és ez megfelel a ciszterci rend előírásainak.
A templom legdíszesebb része a főhomlokzata, a nyugati homlokzat, amelynek kontúrja a háromhajós, bazilikás hosszház keresztmetszetének felel meg. A kiemelkedő, nyeregtetős főhajónak a homlokzat háromszögoromzatos középső része felel meg a főbejárattal, fölötte a rózsaablakkal, a két félnyeregtetős mellékhajónak a homlokzat két féloromzatos része. A homlokzat e 3 részét két falsáv választja el egymástól. Ezek földszinti része pillérszerűen erős kiképzést mutat, és akantuszleveles fejezettel van ellátva. Ezek a pillérek az egykori előcsarnok boltozatát hordozták. Az előcsarnok alapfalait a régészeti feltárás napvilágra hozta, félnyeregtetejének hajdani helyét a rózsaablak alatti párkány jelzi. A főhomlokzati fal esztétikai hatásának fontos eleme a vörös és szürke kövekből alkotott sorok váltakoztatása. A falnak ez a színes kezelése azonban csak ott van meg, ahol az előcsarnok a homlokzati falat takarta, tehát a középső és a déli szakaszon. Ez a két színű sávos falazás tehát az előcsarnok belsejének szólt. A főhomlokzat északi részén nincs színes falrakás, nem volt boltozás, és a fal is jórészt a tatárjárás utáni, második korszakból való. Feltehetően itt helyezkedett el a nyugati karzatra vezető csigalépcső. Az északi mellékhajó padlásterébe látható annak az ajtónyílásnak a maradványa, melyen keresztül a főhajó nyugati végében emelkedő karzatra léptek. A díszes főkapu és az egyszerű félköríves déli kapu tehát eredetileg az előcsarnok mélyén helyezkedett el. A főkapu bélletét a kétoldalt húzódó rézsű előtt álló 3-3 oszlop alkotja. A kehely alakú bimbós fejezetek és attikai lábazataik eredeti szépségükben láthatók, az oszlopokat a legutóbbi restauráláskor pótolták. Megvan a bélletív 3 hurkatagja, amely az egymással szemben álló oszlopokat félkörívben köti össze. A kapubéllet kiképzése falvastagítás, és a bélletmélység növelésre a béllettagozódást a homlokzat síkjára is kifordították, hogy a kapu folthatását ezzel is növeljék. Központi részén az ajtónyílás egykori félköríves záródását szőlőinda-faragásos boltív hidalja át.
A déli mellékhajóba nyíló bejárat, amely a monostor nyugati szárnyában lakó laikus testvérek közlekedésére szolgált, egyszerű kiképzésű, félkörös záródású ajtónyílás. Keretelését a templom attikai lábazatának körülvezetésével oldották meg.
A főhomlokzat harmadik nyílása a rózsaablak, ezt nem takarta el az előcsarnok, eredetileg is látszott a homlokzati képen. A rózsaablakot eredetileg jóval nagyobbra tervezték. Erről tanúskodik a főhomlokzat építésekor kihagyott nagyobb sugarú kör. Tervváltozás miatt a mai keret készült el, az ablak hatkaréjos mérműve a tatárjárás utáni második építőműhely alkotása.
Járjuk körül, északi irányba indulva, az épületet. A templom északi oldalán először a hosszház oldalhomlokzata tűnik elénk. Mind fönt a főhajó, mind lent a mellékhajó falát 4-4 félköríves, rézsűs ablak világítja. Ezek az ablakok a templombelső boltszakaszainak megfelelően helyezkednek el. A keresztház sarkait egymásra merőlegesen álló támpillérek támasztják. A keresztház északi fala az első periódusból származó szép kváderkő fal, ahol érdekes, a ciszterci építészet által különösen kedvelt ablakelrendezést láthatunk. Két félkörös záródású rézsűs ablak fölött körablak foglal helyet.
Elhagyva az északi oldalt a főszentély mögé érünk. A keleti homlokzat képe az egyenes záródású főszentélyből, az ennek két oldalán elhelyezkedő két, alacsonyabb, ugyancsak egyenes záródású mellékszentélyből és a keresztház háttérként szolgáló keleti falsíkjából áll.
A templom déli homlokzatának beosztása megfelel az északiénak, azzal a különbséggel, hogy a déli keresztház déli falához földszintes sekrestyeépület csatlakozik.
A főkapun át a templomba érve, elénk tárul a templom egyenletesen megvilágított, tágas belső tere. A 4 boltszakaszos hosszház első szakaszában az orgonakarzat megosztja a főhajó terét. Nyugati karzat a cisztercieknél nem szokásos, Bélapátfalván a monostort alapító nemzetség számára készült. Mai formájára a XVIII. században épült át.
Valamennyi boltszakasz csúcsíves keresztboltozattal van fedve, amely a XVIII. századi barokk helyreállításból származik ugyan, de megőrizte az eredeti boltozat összhatását. Az eredeti csúcsíves, bordás keresztboltozat mintegy 30-40 cm-el magasabb ívelésű volt a jelenleginél.
Az építészeti részeknél azonnal felismerhető a tatárjárás előtti és utáni korszak különbözősége. A tatárjárás előtt épült homlokzati falak belső oldalán, a mellékhajók falain a tagolás falpilléreket kísérő háromnegyedoszlopokkal történik. A boltívek ezek bimbós fejezeteire futnak le. Az építkezés megszakadására vall az is, hogy sok befejezetlen oszloplábazatot találunk. A főhajót a mellékhajóktól elválasztó árkádsorok zömök testű, élszedett négyzetes pillérei a tatárjárás után készültek. A boltozatok hevederívei nagyméretű, geometrikus formájú konzolokról indulnak, az átlós ívek pedig az élszedésekre ültetett, kicsin, fordított kúp alakú konzolocskákra támaszkodnak. A tatárjárás előtti periódus falfelületei szépen faragott kváderkövekből állnak, a második korszak falait vakolat alá, terméskőből építették. Az apátsági templom művészettörténeti elemzésével Gergelyffy András foglalkozott. Véleménye szerint az első periódus faragványain a ciszterci építészet széles európai stíluskapcsolatai ismerhetők fel. A vezető mester, az első kőfaragó francia volt, de erős maulbrunni (Németország) hatások és bizonyos közép-európai (cseh és lengyel) kapcsolatok is felismerhetők. A második építési szakasz geometrikus formáival a német ciszterci építészet felé mutat.
A templom belső berendezése barokk. A főoltár késő-barokk munka, 1800 körül készült. Az oltárkép Mária mennybevitelét ábrázolja.
A déli mellékszentélyben áll a templom legértékesebb oltára, a Szent Imre oltár. Felépítménye körbeveszi a félköríves ablakot, ezért úgy tűnik, hogy eredetileg is ide készült. A falazott oltárasztal fölötti felépítmény még a XVII. századi oltárformák típusát mutatja. Magyar ruhákba öltöztetett, kecses Szent István és Szent László, valamint az oromzaton Szent borbála és Szent Ilona szobrai a hazai rokokó művészet ritka és szép alkotásai. A felirat szerint az oltárt Püspöki András egri kanonok készíttette 1748-ban. Hartmann József kassai szobrász alkotása.
A szószé és a hangvető az észak-nyugati négyzeti pillér déli oldalához támaszkodik. XVI. Lajos stílusú, igen szép és nívós barokk alkotás.
A templom melletti romkert
A szerzetesek lakóhelyéül szolgáló monostor a templom déli oldalához csatlakozott. A régészeti feltáráskor napvilágra került alapfalakból kialakított romkertben kirajzolódik az elpusztult épületegyüttes alaprajza. Zárt négyszögben, a ciszterci előírásnak megfelelően sorakoznak a helyiségek. Az épületegyüttes középpontjában a téglalap alakú udvart körbezáró kerengőfolyosó van, amely boltozott volt, az udvar felé nyitott, oszlopokon nyugvó árkádívekkel. A déli keresztház nyugati falában megmaradt a boltozat egyik falíve, és jobbra tőle kivehető a második falív indulásának helye. Az első falív alatt látjuk az elfalazott könyvtárfülkét, ahol a polcok helyének vájatai is látszódnak. A kerengőfolyosó félnyeregteteje a déli mellékhajó falához csatlakozott. Ma ez a fal a barokk helyreállítás utáni képet mutatja. A kerengő boltozatának támasztékaként 2 méterenként félpilléreket találunk a fal udvari szakaszán. A déli oldal közepén a kútház alapfalait találjuk.
A négyszögű kerengőfolyosó külső oldalára vannak felfűzve az egyes helyiségek. A keleti szárny helyisége a sekrestye volt, a mai formánál kisebb alaprajzzal. Ettől délre találjuk a káptalantermet, a monostornak a templom után a legfontosabb helyisége. A 2x3 boltszakaszos helyiség északi része a mai sekrestye alá nyúlik. Téglapadlója a XV. században készült, padlószintje alatt 2 falazott sírt találunk, amelyekben a monostor apátjai nyugodtak. A keleti és déli fal mellett ülőpadkát találunk. A káptalanterem fölött az emeleten a hálóhelyiség helyezkedett el. Az ide vezető lépcső lenyomata a déli keresztház belső nyugati falán látható.
A káptalanterem melletti déli keskeny helyiség az ún. fogadószoba volt. A monostor délkeleti részén a legnagyobb terem a szerzetesek munkaterméül szolgált. A terem délkeleti sarkában egy ?a középkor óta nem használt- forrás található, amelynek vizét téglából készült csatornán keresztül vezették a kútházba. Ma is ezt a vizet ihatjuk itt. Nem 3 forrás volt tehát, hanem 4, és külön érdekesség, hogy a negyediket beépítették az épületbe.
A monostor déli szárnyát a magas talajvízszint miatt nem lehetett a középkori szintre süllyeszteni. A szerzetesi munkaterem mellett melegedőszoba volt, középen pedig ebédlő helyezkedett el. Tőle nyugatra a konyha állott, amely a szerzetesi ebédlőn kívül a laikus testvérek ebédlőjét is kiszolgálta. Ezt a helyiséget a cementgyári víztárazó építésekor nagyrészt elpusztították. A nyugati szárny alá volt pincézve, leszakadt boltozatát és a pinceajtót megtalálták a feltárás során.
Forrás: Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 128.
Internet: www.belko.hu
Képgaléria
Bélkő-hegy
A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. Kanyargós szerpentin vezet a hegy tetejére, ahonnan páratlan látvány tárul a szemlélődő elé. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. A magasból letekintve a falut láthatjuk, de tiszta időben akár a Tiszát és a Tátrát is. A lehulló csapadékból keletkező karsztvíz a hegység lábainál forrásokként tör a felszínre, s táplálja a völgyekben csörgedező patakokat.
2003-ban átadták a Bél-kő Tanösvényt, melyről bővebb informávió a Bükki Nemzeti Park honlapján olvasható. (www.bnpi.hu)
Természetes élővilág
Erdei barangolásaink során ma is találkozhatunk az utolsó jégkorszak utáni fajok közül a sárga ibolyával, a havasi ikravirággal, a havasi iszalaggal és a korai szegfűvel. A hegyláb lejtőin tölgyesekben, bükkösökben kirándulhatunk. Az erdő peremén akácosok illatoznak. Ha szerencsénk van őzet, rókát, vaddisznót is megpillanthatunk túrázás közben. Vadászatra is van lehetőség. A vadakat rendszeresen etetik, a vadászatot magaslesek segítik, de cserkelni is lehet a szarvast, muflont, vaddisznót, őzet vagy borzot.
Lak-völgyi Tó
Nyugalom és békesség lengi körül az erdőkkel körülvett hegyi tavat, mely igazi felüdülést jelent a nyári tikkasztó hőségben. A szabadidő eltöltésének számos módja van; hatalmas rétek várják a sportolás, a napfürdőzés szerelmeseit. Kijelölt tűzrakó helyek invitálnak bográcsozásra, s néhány percnyi séta után már kortyolhatunk is a Lóczi-forrás kristálytiszta vizéből. A tó horgászásra is kiválóan alkalmas. Napijegyek a Szomjas Csuka kisvendéglőben válthatók.
![]() |
Bélkő Panzió (30 fő/person) Üdülési csekk elfogadó hely! 3346 Bélapátfalva, IV. Béla u. 1. Telefon: 36/554-111, 30/955-7195 E-mail: belko_panzio@enternet.hu Honlap: www.belko-panzio.hu |
![]() |
|||||||||
![]() |
Kalcit Motel (40 fő/person) Cím: 3346 Bélapátfalva, IV. Béla u. 1-3. Telefon: 36/354-316, 30/207-3038 E-mail: westbukk@t-online.hu Honlap: www.hotels.hu/kalcit |
||||||||||
![]() |
Bélkő Vendégház (6 fő/person) 3346 Bélapátfalva, Marx Károly u. 5. Telefon: 36/354-702, 20/532-7447 |
||||||||||
![]() |
Viktória Vendégház (10 fő/person) Üdülési csekk elfogadó hely! 3346 Bélapátfalva, Vasút út. 1. Telefon: 36/354-165, 30/233-6778 E-mail: viktoriavendeghazbf@t-online.hu Honlap: www.viktoriabf.hu |
||||||||||
![]() |
Ferencz Vendégház (10 fő/pesron) 3346 Bélapátfalva, Tópart. Levelezési cím: 3346 Bélapátfalva, Alkotmány u. 7. Mobil:30/358-7565 Honlap: www.maganszallashely.hu/ferencz-vendeghaz |
||||||||||
![]() |
Vass-Kovács Vendégház (9 fő/person) 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 20. Telefon: 36/354-015, 30/276-9719 Honlap: www.maganszallashely.hu/vas-kovacs-vendeghaz |
||||||||||
![]() |
Hutás Vendégház (8 fő/person) 3346 Bélapátfalva, IV. Béla u. 82. Levelezési cím : 3346 Bélapátfalva, Petőfi u. 4. Telefon: 36/354-645 vagy 36/354-591, 30/328-9528 E-mail: csaner1@freemail.hu |
||||||||||
![]() |
Cseresznyés Vendégház (8 fő/person) 3346 Bélapátfalva, Apátság u. 14 Telefon: 36/354-407, 30 436 0681 E-mail: bereczzsolt@vipmail.hu Honlap: www.szallasinfo.hu/cseresznyes |
||||||||||
![]() |
Bánvölgye Erdei Tábor (150 fő/person) 3349 Nagyvisnyó, Pf. 1. Külterület Telefon: 36/351-095 E-mail: westbukk@t-online.hu Honlap: www.erdei-iskolak.hu |
||||||||||
![]() |
Zöld Domb Vendégház (8 fő/person) 3347 Balaton, Kossuth L. u. 18 Telefon: 36/454-412 30/471-7471 E-mail: zdvendeghaz@uw.hu Honlap: http://zdvendeghaz.uw.hu |
||||||||||
![]() |
Apátság úti Vendégház (3 napraforgós) (14fő/person) Üdülési csekk elfogadó hely! Cím: 3346 Bélapátfalva, Apátság u. 38. Telefon: 30/940-5296 E-mail: olah_kitti@freemail.hu |
||||||||||
![]() |
Sasfészek Vendégház (6+2 fő/person) Üdülési csekk elfogadó hely! 3346 Bélapátfalva, Petőfi u. 2. Telefon: 30/359-3004 E-mail: sas2007@vipmail.hu Honlap: www.sasfeszekweb.extra.hu |
||||||||||
![]() |
Horváth Vendégház (22 fő/person) Cím: 3345 Mónosbél, Rákóczi u. 22. Telefon: 36/354-269 30/943-0880 |
||||||||||
![]() |
Krisztina Apartman (10 fő/Person) Üdülési csekk elfogadó hely! 3346 Bélapátfalva, Tó környéke 1221 hrsz., Mókus körút Telefon: 30/606-2691 E-mail: viharlaci@t-online.hu Honlap: http://krisztina77.atw.hu/ |
||||||||||
![]() |
Nefelejcs Vendégház (6+1 fő/person) 3346 Bélapátfalva, tópart Levelezési cím: 3346 Bélapátfalva, Május 1.u. 18. Tel.: 20/800-6095 vagy 36/354-719 Nyitva: szezonálisan: 06.14.-10.31-ig |
||||||||||
![]() |
Fenyő Vendégház lap: mikofalva.try.hu VENDÉGLÁTÁS
PROGRAMOK 2008
2008. augusztus 24. - A Legyek Ura - részletek 2008. augusztus 18-20. - Tóparti napok - részletek 2008 augusztus 18. - Német Ervin: Mátyás király krónikái - részletek 2008. augusztus 17. - Nótázik a város - részletek 2008. augusztus 10. - Zenés Nyári Esték - Operett Est - részletek 2008. július 27. - Zenés Nyári Esték - Lucky Boys Shuffle Band - részletek 2008. július 17. - Szabó Zoltán kiállítás megnyitó - részletek 2008. július 12. - Hangverseny az apátságban,Bojtár Imre oboa és Gál Anikó zongora - részletek 2008. július 6. - Szarka Gyula: Bor és a lányka - részletek 2008. június 22. - Bükki Nyári Napok - Ponciánus császár históriája - részletek 2008. június 7. - "KÉPben vagyunk..." a Vidróczki Fotókör kiállítása - részletek 2008. május 30. - II. Bélapátfalvai Nemzetközi Motoros Találkozó - részletek 2008. május 11. - Pünkösdi koncert az apátságban- részletek |
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Pression arterielle est comment dur votre sang pousse contre les parois de vos arteres lorsque votre coeur determination pompe le sang. Arteres sont les tubes qui transportent perseverent b gerer offre sang loin de votre coeur. Chaque culture votre coeur bat, il pompe le sang par de vos arteres a la flanerie de votre corps.
https://www.cialispascherfr24.com/cialis-pas-de-generique/
3344 Mikófalva, Kossuth ut 33.
(Kovács Mária Ildiko, 2010.10.15 20:02)A Gilitka kápolnát Baranyi István remete csak felujította 1750 körül. A kápolna eredetileg azért épült itt, mert Perényi Péter és emberei, a reformáció idején itt ölték meg az utolsó apátfalvi szerzetest. Az ujjáépítés után Androvics Miklós egri szemináriumi rektor szentelte föl, és mert az édesanyjának a neve Anna volt a kápolnát Szent Anna tiszteletére szentelte.
Blood problems - If you fancy distinguish more
(AFrobtheorie, 2018.09.27 14:12)