Békés
Fekvése
Békés városa Békés megyének közepén helyesztkedik el, északra 10 kilométerre Békéscsaba megyeszékhelytől, az ország két nagyvárosától, Debrecentől és Szegedtől egyaránt 120 kilométerre. A román határ (Méhkerék) mintegy 25 kilométerre keleti irányban található. A város keleti határán folyik a Kettős-Körös, melybe torkolik az Élővíz-csatorna, ami keresztül halad a belvároson. A település vonzáskörzetéhez tartoznak a közeli kis falvak is: Bélmegyer, Tarhos, Murony, Kamut.
Átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter.
Éghajlata
Békés az északi mérsékelt ővben, éghajlati zónát tekintve kontinentális, hideg téllel és meleg nyárral,a csapadékmennyiség átlagosnak mondható. A napsütéses órák száma 2000 körüli, nyáron 810 óra körüli, télen kevéssel 190 óra fölötti napfény várható. Az évi középhőmérséklet: 10,2- 10,4 °C, a vegetációs időszaké 17,1-17,3 °C. Csapadék 550-570 mm valószínűsíthető évente, a tenyészidőszakban 320-330 mm esőre számíthatunk. A leggyakoribb szélirány az északi és a déli. Ariditási index: 1,23-1,28.
Nevének eredete
Első ispánjáról Békésről kapta a nevét a vár, a város és a megye is.
Története
Békés az újabb kőkortól kezdve (i. e. 4. évezred) lakott település. Időszámításunk kezdetéig állattenyésztő és földművelő népesség váltakozva lakta (illírek, kelták stb.), az i. sz. I. évezredben állattenyésztő lovasnomádok követeték egymást (szkíták, gepidák, avarok, jazigok, vandálok, gótok, hunok,) a 896-ban bekövetkezett honfoglalásig.
A magyar honfoglalással a Körös-közt Ond törzsének Barsa és Csolt (vagy Vatha) nemzetsége szállta meg. A királyi vármegyehálózatba István már az első alkalommal bekapcsolta Békést. Az Árpád-házi királyok idején Békés az egyházi és világi igazgatás, s egyúttal a gazdasági, kulturális élet területi központja volt. A tatárjárás súlyos válságot okozott, a lakosság elmenekült, de a tatárok elvonulása után visszatért. Zsigmond király 1403-ban Maróthy János macsói bánnak adományozta, 1404-ben vásárjogot kapott. Maróthy építette 1403-1405 között a gyulai várat, amely egyúttal az uradalom központja lett. Békés vára ezzel elvesztette addigi centrális szerepét. A XV. században Corvin Jánosé lett a város. 1552-ben Szegedi Kis István megszervezte a református egyházközösséget és a református iskolát is. 1566-ban Gyula elfoglalása után Békést is megszállták a törökök. A várost 1596-ban tatár segédcsapatok támadták meg, amelynek során teljesen elpusztult. Újbóli betelepítése 1610 táján kezdődött. Időközben az erdélyi fejedelem birtoka lett. Hol a török, hol a Gyulát több éven át fenyegető császári hadak rabolták ki. 1690 táján a lakosságot el is költöztették, hogy a gyulai törökök ne jussanak élelemhez.
A szatmári béke után gyors fejlődésnek indult a település. A volt hatalmas gyulai uradalomnál jóval nagyobb területeket 1720-ban megkapó Harruckern családnak, hogy birtokait jövedelmezővé tehesse, s ehhez a termelőmunkát beindíthassa, telepítésbe kellett fognia. A XVIII.század első felében, a Rákóczi szabadságharc utáni újratelepüléskor a Körösök völgyében a görögöknek nevezett (a valóságban azonban gyakran örmény, bolgár, szerb, macedón) betelepedők ragadták magukhoz a bérleteket és a kereskedelmet. Kereskedőkolóniát nem alkottak, központi helyüket azonban Békést tekintették, ahol ortodox templomot is építettek A zsidók jelenlétét a XVIII. század végétől egyházuk léte bizonyítja, bár üldözésük miatt ekkor még szívesebben vallották magukat németeknek.
1773-ban szőlőtelepítés kezdődött, és malmokat építettek. Ezekben az időkben került örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe került.
1848-ban a forradalom hírére itt is népgyűlést tartottak és a földesurat engedményekre kényszeríttették. 1872-ben Békés elveszíti városi rangját, és nagyközséggé alakul. A következő évtizedek visszalépést hoztak a község életében, amit elsősorban az okozott, hogy a Budapest-Arad vasúti fővonal elkerülte a települést és ezzel kiesett az országos forgalomból. Az I. világháború idején a lakosság lelkesen támogatta a Tanácsköztársaságot. A tanácshatalom Békést városi rangra emelte, amit azonban a Tanácsköztársaság leverése után elveszített.
Ebben a városban alapította meg 1930. október 12-én az Egységes Pártból kilépő kisgazdák (töbek között Tildy Zoltán, Nagy Ferenc) a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot.
1940-es évek elején a település lakóinak száma meghaladta a 32 ezer főt. A háború után négy új község alakult a békési határban: Bélmegyer (1946), Murony (1950), Kamut (1950) és Tarhos (1954). Ekkor a nagyközség lakossága 21 ezerre csökkent.
Az 1950-es években a település megpróbált önerejéből fejlődni, de ez csak a városi rang visszaszerzésével (1972) tudta elérni.
Címer
A címerpajzsban kék mezőben, levágott, derékszögben behajlított páncélos jobb kar, vörösszínő, négy ezüst ponttal (körrel) díszített arany nyelő, és szegélyő zászlót tart. A pajzson ezüst sisak nyugszik, rajta nyílt, aranyszínő korona. A sisakdísz vállban elvágott, tompaszögben behajlított kivont ezüst kardot tartó páncélos jobb kar.
Logó
A logó leírása: a város főtéri hídjának, híd melletti pavilonjainak grafikus ábrázolása.
Szlogen
A város szlogenje:Békés - a hidak városa
Demográfiai adatok
Lakosainak száma 1941 után lassan csökken, 1980-as mérésig. Az 1980-as viszonylagos növekedés két okkal magyarázható: Békés várossá nyilvánítása, valamint a megye legnagyobb szociális otthonának létrehozása is pozitív változásokat okozott a lakosság lélekszámának tekintetében. Az összlakosságra vetített átlagéletkor 38 év volt.
- 1870-ben 18.294
- 1910-ben 20.649
- 1941-ben 22.245
- 1960-ban 21.501
- 1970-ben 21.174
- 1980-ban 22.287
- 1990-ben 22.338
- 2001-ben 21.617 fő
- Népsűrűség 1 km2-re: 169.9 fő
- Lakó (éjszakai) népesség,nem dolgozik, nem tanul: 11.489
- Lakó (éjszakai) népesség,helyben dolgozik, tanul: 7.265
- Más településen dolgozik, tanul (eljáró): 2.909
- Más településről jár be dolgozni, tanulni: 1.050
- Nappali népesség összesen: 19.804
Gazdaság
Az 1950-es években a település megpróbált önerejéből fejlődni, de ez csak a városi rang visszaszerzésével (1972) tudta elérni. Ezután iparosítási kísérletek következtek, hogy a város minél több lakosának megélhetést nyújtson, de ezek a kezdeményezések a rendszerváltás idején többnyire életképtelennek bizonyultak. Békéscsaba közelsége miatt az ingázók száma rendkívül magas. Ez önmagában nem jelent problémát, ha a megyeszékhelyen nagy a munkaerőpiaci kínálat. Ha viszont ezen a téren visszaesés tapasztalható, akkor a válságos helyzetű cégek általában a plusz költséget jelentő bejáróktól válnak meg először.
Turizmus, nevezetességek
- Fürdő
Békés megye egyik legrégebbi gyógyfürdőjének vizét már 1943-ban hivatalosan is gyógyvízzé minősítették. Az alkálihidrogén-karbonátos és jódtartalmú hévíz kiválóan alkalmas mozgásszervi, reumatológiai, bizonyos nőgyógyászati bántalmak gyógyítá-sára, illetve baleseti sérülések utókezelésére. A fürdő területén a fürdőkúrán túl számos egyéb gyógyászati kezelést vehetnek igénybe a gyógyulni vágyók, mint a csoportos és egyéni gyógytorna, ingeráram, inhalálás, kádfürdő, különféle masszá-zsok, víz alatti sugármasszázs, infravörös- ultraibolya kezelés. Az udvari medencéket teljesen visszahódította a természet. A lakossági oldalról igény mutatkozna egy új, korszerű fürdőkomplexumra, számos békési kénytelen környékbeli településre ingázni, hogy a gyógyulás és szabadideje eltöltését a fürdőzés szeretetének áldozza. Emellett folyó parti városként (Kettős-Körös) nem elhanyagolható szempont lenne a fiatalabb korosztály alapszintű úszás oktatását helyben megoldani.
- Egyéb nevezetességek
- Szálláslehetőségek, éttermek
- Békés környéke
Közlekedés
A település rendelkezik helyi járattal.
Látnivalók
Templomok
- Református Templom
Műemléki református templom. A copfstílusú épület mai formáját 1905-ben kapta. Az 1732-ben épült kisméretű téglatemplom állandó bővítése, alakítása eredményezte a mai külsőt. Orgonája az ország 2. legnagyobb református templomban lévő orgonája.
- Római Katolikus Templom
1795-ben barokk stílusban épült római katolikus templom. A szentély oldalán függő hatalmas festmény Jantyik Mátyás, békési születésű festőművész utolsó alkotása, de többek között Orlai Petrics Soma (Petőfi barátja, rokona) egyik képe is látható
- Görög Keleti Templom (Sparral szemben)
Görög és örmény hívők számára épült ortodox Szent Miklós görögkeleti templom. Szép arányú épület, belsejében öttengelyes ikonosztáz épült. A képek elsőrangú mesterek művei, keretezésük a copfstílus naturális levél-virág koszorújából készült.
- Egykori Zsinagóga – ma közösségi ház
- Baptista Imaház
- Pünkösdi Imaház
Temetők
- Rózsa temető
- Malomvégesi temető
- Zsidó temető, ravatalozó, Winkler egykori békési rabbi sírjával, Szarvasi út.
Intézmények, infrastrukturális létesítmények
- Békés Városi Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet
- Tüdőbeteg-gondozó Intézet
- Egészségház
- Békés Megye Képviselő-testülete Hajnal István Idősek Otthona
- Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Békési Polgári Védelmi Iroda
- Békés Megyei Levéltár Békési Fióklevéltára
- Békés Városi Általános Művelődési Központ
- Békés Városi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
- Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum
- Békés Városi Könyvtár
- Békés Városi Területi Gondozási Szolgálat
- Piacfelügyelet
Múzeumok
- Jantyik Mátyás Múzeum (Széchenyi tér 6.) 18. század végi barokk épület, volt gazdatiszti lakás.
- Békési Galéria (Széchenyi tér 4.) Bér-ház 1885.
1885-ben épült a Magyar Királyi Szálloda - ismertebb nevén a Bérház - amelyben a Városi Könyvtár és Galéria kapott helyet. Falán emléktábla hirdeti, hogy a II. világháborút követően 1949-ben, az épületben nyílt meg a vidék első művelődési otthona.
- Békési Ház (Tájház - Durkó u. 9.) Parasztház 1866
Durkó utca városképi jelentőségű utcaképe. A 8. sz. alatti gazdaház adott helyet a tájháznak, amelyben a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, tárgyi kultúráját jellemző berendezési tárgyait, eszközeit láthatjuk.
- Iskolamesteri lakás (Petőfi S. u. 41.)
Köztéri szobrok, emlékművek
- Veress Kálmán Forradalmi Emlékműve
- Református parókia öreg épülete előtti falon emléktábla őrzi Arany János 1851. évi itt tartózkodásának emlékét.
- A parókia másik emlékeztetője Karacs Terézre, a magyar nőnevelés úttörő alakjának békési tartózkodására hívja fel a figyelmet.
- Nemrég itt avatták fel Szabó Lőrinc XX. századi jeles magyar költő emléktábláját.
- Széchenyi tér dél-keleti végében áll Pásztor János szobrász első világháborúban elesett katonák emlékműve, valamint vele szemben az 1996-ban avatott eltörött harangot találjuk, a második világháborúban elesett, illetve áldozatokká vált békésiek emlékére.
- Az 1904-ben épült Városháza falának kazettájában Irányi Dániel szobra található. A márciusi ifjak egyike, a város egykori országgyűlési képviselőjének mellszobrát tekinthetjük meg.
Természeti látnivalók
- Békés város jellegzetessége a rendkívüli méretű külső kertövezet, amely a lakóterülettel közvetlenül határos, és mintegy 3000 békési család háztartásának fontos bázisa. Főleg szilva- alma-, meggy-, cseresznye- és diófák, konyhakerti növények lelhetők fel.
- Az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben földrengés. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4.5-ös erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.
- A különböző földtani kőzettípusok igen változatosak: lősz, homok, agyag, iszap és kavics váltogatják egymást.
- A település legfontosabb folyóvize napjainkban a Kettős-Körös, amely az 1855-57 közötti folyószabályozást megelőzően Békés területén, ma Doboz-Szanazugnál összefolyó Fekete- és Fehér-Körösökből keletkezett.
- A folyó vízszintjét az 1968-ban átadott békési duzzasztóval szabályozzák.
- Figyelemre méltóak a rétegvizek, mint ivóvíz források, nagyobb mélységben pedig gyógyhatású melegvizet is tártak fel a településen, amelyre gyógyfürdőt építettek
Oktatási intézmények
Középiskolák
- Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium
Az 1552-ben alapított iskola működése gyakorlatilag folyamatos. Méltán viseli a nemzeti kultúra fejlesztésében jeles érdemeket szerzett Szegedi Kis István reformátor nevét. .
- Békés Megyei Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium
Általános Iskolák
- Békés Városi Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola
- Békés Városi Eötvös József Általános Iskola
- Békés Városi Karacs Teréz Általános Iskola
Óvodák
Békés Városi Óvoda, Petőfi u. 4.
Tagóvodák:
- Baky u. 6. sz.,
- Csabai u. 30. sz.,
- Hunyadi tér 1/1. sz.,
- Jantyik u. 33. sz.,
- Korona u. 1. sz.,
- Móricz Zs. u. 44.sz.,
- Nevelő u. 1. sz.,
- Ótemető u. 2. sz.,
- Teleki u. 26. sz.,
Bölcsődék
- 1. sz. bölcsőde, Jantyik u. 29.
- 2. sz. bölcsőde, Bajza u. 1.
- 3. sz. bölcsőde, Rákóczi u. 16.
Kulturális intézmények
- Békés Városi Általános Művelődési Központ - Alapfokú Művészeti Iskola
Média
- Békés Mátrix - Békés Közösségi Webportál
- Békés Tv - A város HÍRADÓJA
- Torony Rádió
- Városházi Krónika
- Békési Újság
Sport
Kézilabda
- ERSTE-Békési Férfi Kézilabda Klub
- Női Kézilabda Tornaegylet
Labdarugás: Békési Football Club
Kosárlabda: Békés és Vidéke ÁFÉSZ Sportegyesület
Asztalitenisz:Ökölvívás
Kajak-Kenu: Békés Kajak-Kenu Club
Atlétika:
- Békési Diákatlétika Klub
- Békési Diákok Atlétikai Clubja
Torna: Békési Torna Egylet
Lövészet: Városi Lövész Klub
Sakk: Békési TE
Érdekesség
Ahogy a többi szomszédos városnak Békésnek is volt egy gúnyneve. Ez a Madzagfalva. Ennek a népi mondák, hagyományok a gyökerei (pl.: minden békésinek mindig van a zsebében madzag, a várost egyszer körbe kerítették madzaggal hogy azokhoz ne jusson el a harangszó akik nem járultak hozzá a harangtorony megépítéséhez).
A tájegység tájszólás az í-zés, különsen az é-k helyén (ennek értelmében: "Bíkís").
A gyógyvíze a Hévízivel egyenértékű.
1892-ben Békésen megalakult sportkör, a Békési Torna Egylet (az egyesület napjainkban is működik), az egyik legrégebb vidéki sportklub hazánkban. 1896-ban itt volt Magyarországon az első vidéki filmbemutató. 1949-ben itt alakult az ország első művelődési otthona. A II. világháború után, 1949. május 12-én Békésen nyitották meg az első szabadpolcos könyvtárat.
Ma az Alföldi medence egyik legmélyebb része. Napjainkban ennek a medenceség következménye az időnként kipattanó földrengések, írásos feljegyzések szerint az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben ez a természeti jelenség. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4.5-ös erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.
Híres emberek
- Itt született 1797-ben Giba Antal földmérő-mérnök († 1846)
- Itt született 1864-ben Jantyik Mátyás festőművész († Békés 1903)
- Itt született 1890-ben Durkó Antal gimnáziumi tanár, múzeumvezető († Békés 1978)
- Itt született 1893-ben B. Szabó István miniszter († Békés 1976)
- Itt született 1894-ben Csurka Péter író, újságíró († Káptalanfürdő 1964)
- Itt született 1909-ben Hepp Ferenc diákatléta, sportszótár-készítő († Budapest 1980)
- Itt született 1928-ban Béládi Miklós József Attila-díjas irodalomtörténész és kritikus († Budapest 1983)
- Itt született 1944-ben Bajkó Károly olimpiai bronzérmes birkózó
- Itt született 1933-ban Janáky Viktor Munkácsy Mihály-díjas (1986), és Pro Urbe-díjas (1978) keramikusművész, grafikus († Budapest, 1999)
- Itt született 1946-ban Minya Mária Munkácsy Mihály-díjas (1980) szobrász és keramikusművész
Díszpolgárai
- 1988: Gulyás György karnagy, Balogh László országgyűlési képviselő, Inokai János
- 1992: Bíró Lajos gimnáziumi igazgató (posztumusz), Polgár Lajos gimnáziumi tanár (posztumusz), Dézsi Zoltán Gyergyószentmiklós polgármestere, Dr. Hepp Ferenc a Testnevelési Tudományos Kutatóintézet létrehozásáért, Kecskeméti Gábor gimnáziumi tanár
- 1993: Dr. Sebők Elek ügyvéd (posztumusz), B. Szabó István miniszter (posztumusz)
- 1996: Dr. Püski Sándor könyvkiadó
- 1998: Makoviczki János, Dr. Sós Sándor, Vámos László
- 2005: Dr. Durkó Antal gimnáziumi tanár, múzeumvezető (posztumusz)
- 2007: Dr. Tóth József hidrogeológus
Testvérvárosai
V. Élővíz-csatorna emléktúra
A kiállítóhelyek nyitvatartási ideje
Jantyik Mátyás Múzeum (Széchenyi tér 6.)
Békési Galéria (Széchenyi tér 4.)
kedden és pénteken: 10.00 - 14.00 óra
szerdán, csütörtökön és szombaton:
nyári időszámítás idején: 13.00 - 17.00 óra
téli időszámítás idején: 12.00 - 16.00 óra
Békési Ház (Tájház - Durkó u. 9.)
május 1-től szeptember 30-ig
kedden és pénteken: 9.00 - 13.00 óra
szerdán, csütörtökön és szombaton: 12.00 - 17.00 óra
Egyéb időpontokban előzetes bejelentkezés alapján (06/66/411-943, munkaidőben).
Iskolamesteri lakás (Petőfi S. u. 41.)
Előzetes bejelentkezés alapján.
Étkezési lehetőségek
5630 Békés, Dánfok
Tel.: 66/411-008
Békés-Dánfok, tel.:06/20-328-8055
E-mail: danfokitabor@freemail.hu
5630 Békés, Jantyik u. (Erzsébet-liget)
Tel.: 30/958-80-09
5630 Békés, Szabó Dezső u. 1.
Tel.: 66/412-306
5630 Békés, Ady u. 1.
"Drogmentes hely"
Békés, Múzeum tér
Békés, Piac tér
Szálláslehetőségek
Dánfoki Ifjúsági Tábor és Camping
Békés-Dánfok, tel.:06/20-328-8055
E-mail: danfokitabor@freemail.hu
Piroska Vendégház
5630 Békés, Kalász sor 21.
Szállásfoglalás: Kiss Dezsőné
Tel.: 66/643-921, 70/701-5266
Diós Tanya Ajánló
5630 Békés, Postafiók 106.
47. sz. főközlekedési út 116. km
Tel.: 30/94-33-013, 30/21-83-113
Internet: http://www.diostanya.hu
E-mail: diostanya@internet-x.hu
Vadászház Bélmegyer
5672 Murony Hidasháti Mg. Rt.,
Tel.: 66/427-287; 66/427-288
Szegedi Kis István Református Gimnázium Kollégiuma (60 fő)
5630 Békés, Petőfi S. u. 11-13.
Tel.: 66/411-867
Németh László Középiskolai Kollégium (120 fő + 50 fő)
5630 Békés, Petőfi u. 7-9.
Tel.: 66/411-982
IV. Sz. Általános Iskola és Diákotthon (80 fő)
5630 Békés, Szántó A. 10.
Tel.: 66/411-155, 66/411-843
Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakiskola és Gimnázium (100 fő)
5630 Békés, Hőzső u. 39.
Tel.: 66/411-577
Megjegyzés: a szálláslehetőséggel rendelkező intézmények többsége étkeztetési igényt is ki tud elégíteni. A kollégiumok, iskolák időszakosan, iskolai előadások szünetében fogadnak.
|
Dióstanya, Békés |
 |
 |
|
 B • é • k • é • s V • á • r • o • s Önkormányzata 5630 Békés Petőfi S. u. 2. Tel.: 06/66/411-011 Fax: 06/66/411-230 |
5630 Békés, IX. kerület Tanya 3.
A békési Diós tanya szeretettel várja a természet közeli életmódhoz vonzódó érdeklődőket. Bemutatjuk a hagyományos alföldi, tanyasi gazdálkodást, bepillantást nyújtunk az ízletes kecskesajt elkészítésének fortélyaiba. Vendégeink természetesen megkóstolhatják az elkészült termék friss és különböző fűszerekkel ízesített változatait.
A bemutatókon - előzetes bejelentkezés alapján - 10-15 fős csoportokat tudunk fogadni.
|
|
Békési Pálinka Rt. |
 |
 |
|
|
B • é • k • é • s V • á • r • o • s Önkormányzata 5630 Békés Petőfi S. u. 2. Tel.: 06/66/411-011 Fax: 06/66/411-230 |
5630 Békés, Gőzmalom sor 12. A Békés-Pálinka MH. szeretettel várja azon érdeklődőket, akik szeretnék megnézni, hogyan készül a híres Békési Szilvapálinka, melyet természetesen meg is kóstolhatnak.  Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján személyesen vagy a fenti telefonszámokon.
|
