Bátonyterenye
Fekvése
Bátonyterenye város a Mátrától északra, a Cserhát hegységet keletről érintve, a Zagyva völgyében található. A településen áthalad, illetve érinti a 21-es és az ebből kiágazó 23-as számú fő közlekedési útvonal. Átszeli a Hatvan-Salgótarján-Somoskőújfalu vasútvonal, amelyből Kisterenye településrésznél leágazik a Kál-kápolnai szárnyvonal. A város Budapesttől mintegy 100 km-re, a megyeszékhelytől 15 km-re, Szlovákiától 25 km-re, egy több kiágazású széles völgyben található.
Története
A város térsége már a bronzkor második felében i. e. 1500-körül lakott volt, amelyet jelentős archeológiai lelőhelyek bizonyítanak (Kisterenye Aranyhegy, Kr. e. 1500, középbronzkor, Nagybátony 964 darab urnasír). A települések első okleveles előfordulási időpontja: Nagybátony 1216, Batun; Maconka 1297, Machunka; Kisterenye 1381, Egihazas Therennye; Szupatak 1461, Azzywpatak névalakban. A korai középkorban a török megjelenéséig Kisterenye településrész Vásáros előneve (1413) arra utalt, hogy egy terület piacközpontja lehetett mezővárosi ranggal. Buda elfoglalása után és Hatvan elestével a szabaddá vált Zagyva-völgye a török portyák egyik célpontjává vált. Már az 1550-es években Nagybátonyt, Maconkát többször felégették, Szúpatakot mintegy 100 évre lakatlanná tették, Kisterenye pedig 1686 után vált pár évre lakatlanná. Szúpatak földjét maconkai jobbágyok bérelték. Az újratelepítés során nagyrészt a volt őslakosok jöttek vissza, kivétel Szúpatak, melyet 1740 tájékán Lucsatyinből jövő szlovák családok népesítettek be. A 18-19. században két jelentős nemesi család birtokolja a településéket, az Almássyak és a Gyürkyek.
Fejlődése 1860-tól rohamos növekedésnek indult. Ekkor épült meg a vasút és megindult a szénfeltárás. Bátonyterenye település négy különálló község egyesítésével jött létre a '80-as években. A címerben található négy lángcsóva a négy települést jelképezi. A névadó településeket körzetközponttá a szénlelőhelyek megtalálása tette a 19. század ötvenes éveiben. A nagyüzemi kitermelés 1868-ban Kisterenyén kezdődött, s legtovább 1992-ig Nagybátonyban tartott. A szénbányászatra természetes módon épült rá az ipar. Családok ezreit vonzotta a Mátra északi vidékére a munka, a jobb megélhetés lehetősége Nógrád és a környező megyék, illetve az Alföld szegényparaszti falvaiból. 1950-ben kezdték meg a Bányaváros építését. Akkoriban a lakosság fele bányamunkás, a negyede földműves volt. Szintén az 50-es években alakították ki a településrész intézményhálózatát: bölcsőde, óvodák, általános iskola, középiskola.
Az 1950-es megyerendezésig Nagybátony és Maconka Heves megyéhez tartozott, Kisterenye és Szúpatak pedig Nógrádhoz.
Bátonyterenye 1984. január 1-jén jött létre Nagybátony (beleértve az 1965-ben hozzácsatolt Maconkát is), továbbá Kisterenye és Szúpatak egyesítésével. A négy korábbi települést jelöli a címerében a csiszolt feketegyémántból előtörő négy lángcsóva is. A négy település közül a legnagyobb évszázadokon keresztül Kisterenye volt: kedvező földrajzi elhelyezkedése, a közlekedési utak találkozása, később a vasúti csomópont kialakítása tette lehetővé fejlődését. Az egyesüléskor azonban már Nagybátony volt a legnagyobb a megelőző évtizedek bányászati és ipari fejlesztéseinek következtében. Bátonyterenye 1989-ben kapott városi rangot.
Az Észak-magyarországi régió súlyos foglalkoztatási gondjai itt is jelentkeznek. Az ipar szerkezetátalakításának hosszú folyamata, a nógrádi szénbányászat jogutód nélküli megszűnése számos család helyzetét lehetetlenítette el, a munkanélküliség mai napig a település legégetőbb társadalmi problémája. Ugyanakkor infrastrukturális területen komoly fejlődés történt.
A szén jelenléte korán ismertté vált: Nagybátonyban 1853 körül, Kisterenyén 1857-ben már nyoma van a bányászkodási kísérleteknek, amely különböző intenzitásokkal 1992-ig működött, amikor a gazdasági kitermelés miatt felhagytak a még meglévő, jelentős, de kis kalóriaértékű szén kitermelésével. A bányászkodás a négy település közül Nagybátony településszerkezetét határozta meg: a kolónia-szerű építési forma, melyet 1949-től a bányaváros felépülése követett a korszak jellegzetes tömblakásaival. Kisterenye esetében a bányatelep egybeépült az ősfaluval, ez alól kivétel a településtől mintegy három kilométerre levő, 1950-ben hozzácsatolt Rákóczi bányatelep. A bányák megszűnése miatt a megye akkori vezetői a különböző gyárak fiókintézményként való idetelepítését szorgalmazták. Nagybátonyban Fűtőber, Harisnyagyár, Kisterenye településrészein először vasöntödét terveztek, végül a salgótarjáni Acélgyár egyes gyáregységei kaptak helyet. A mezőgazdaságát a kollektivizálás után a több kis téeszből alakult Mátra MGTSZ koordinálta, és jelenleg is meghatározója, hagyományos növénytermesztést és istállózott állattenyésztést választva profilul. A településrészek közül az 1964-ben összeépült Maconka és Bányaváros középmagas épületek által beépített, Kisterenye településrész néhány tömblakás kivételével kertváros jellegű, szabadon álló, jelentős számú házhellyel rendelkezik. Szúpatak lakossága töredékére zsugorodott pedig a településrész megmentésre érdemes, hiszen évszázados településszerkezete, a népi építkezés még fellelhető formái különleges értéket képviselnek. Mindez a kétszáz évvel ezelőtt betelepült szlovákság kulturális örökségét képezi.
Nevezetességei
Bátonyterenye kisterenyei településrészén található a hazánkban egyedülálló Gyürky-Solymossy-kastély hagymakupolás késő barokk építménye, amihez 11 hektáros védett angolpark tartozik. Az itteni templom a kastélyhoz hasonlóan késő barokk, hagymakupolás tornyú. A kastélykertben, a városi ünnepségek színhelyén, Abonyi Lajos író emlékműve látható.
A park szomszédságában található a Palóc Tájház. A tipikus népi berendezések, eszközök, ruhák emlékeztetnek a századelő palóc kultúrájára.
Idegenforgalmi érdeklődésre tart számot a maconkai románkori templom is, mely a XIII. században épült, szentélyében középkori falfestmények találhatók. Többször leégett, de az újjáépítés során a lényeges építési jegyeket mindvégig megőrizte.
A szúpataki evangélikus kistemplom környezetével együtt hangulatos faluképet mutat.
Lélekszámváltozás
Év | Népesség | ||
---|---|---|---|
2000 | - | 15464 lakos | |
2001 | - | 15342 lakos | |
2002 | - | 14586 lakos | |
2003 | - | 14507 lakos | |
2004 | - | 14343 lakos | |
2005 | - | 14260 lakos | |
2006 | - | 14108 lakos |
Testvérvárosok
Art 11 alkotó társaskör Az alábbiakban bemutatjuk a Társaskör tagjait és néhanyat munkáikból.
|
Maconkai Románkori Római Katolikus Templom
Erdei iskola és nyári tábor a Mátrában
Budapesttől 100 km-re.
A tábor, a Mátra hegység északi lábánál található. Az egykori ifjúsági tábor Bátonyterenyétől 6 km-re, hegyek ölelésében várja vendégeit. A festői szépségű erdei környezet kellemes kikapcsolódást biztosít a természetet, túrázást, kirándulást kedvelőknek. A táborozók komplett programok közül választhatnak nemcsak az erdei iskolai programok keretén belül, hanem az osztálykirándulások során, vagy a nyári táborozások kapcsán is.
T Ú R Á Z Á S
- szervezett túrák minden korosztály részére ( 5, 10, 15, 20, 30, 35km-es túrák)
- a természet megismerése (botanikai ritkaságok, geológiai képzodmények) és annak fokozott védelme
Szélkakas
Fogadó és Étterem

Magyaros ételek, különleges borfajták, étlap magyar és német nyelven, élő zene minden este.
Cím: Bátonyterenye, Ózdi út 3.
Tel: 06-32/553-185 Fax: 06-32/553-180
E-mail: mustokft@profinter.hu
honlap: www.szelkakas-fogado.hu
Vezető és kapcsolattartó: Mustó István
Nyitva tartás: 8.00-23.00
Teljes befogadóképesség: 200 fő
1995. őszétől létezik Bátonyterenyén karate oktatás a Palóc Karate Szövetség szakmai irányítása mellett. Ebben az időszakban Lőrik Csaba és Kecskés Ferenc mesterek vezették a klubot. 2000-ben alakult meg az önálló Bátonyterenyei Shotokan Karate Sportegyesület. Az egyesületben zömmel gyermek, ifjúsági korú karatékák járnak heti három alkalommal. Az egyesület önálló tagja a Magyar Karate Szövetségnek, a Magyar JKA Karate Szövetségnek, és a Palóc Karate Szövetségnek.
A Bátonyterenyei Teke Klub, vagyis BTK 2003. augusztuában alakult 16 fővel. A Nyugdíjas és Pártoló tagok száma 26 fő.

Sok szervezeti átalakulás után ma a városban egy közművelődési intézmény látja el a lakosság szolgálatát. A településrészeken tagintézmények könyvtári és közművelődési ellátást is biztosítunk, sőt Kisterenyén állandó kiállítást működtetünk.
Bátonyterenye képekben
A Vállalkozói Központ átadása - április 5.
.

Útvonal: Bátonyterenye - Fenyvespuszta - Tuzson
Arborétum
Időtartam: 1 nap
Utazás: egyénileg
.

Útvonal: Nemti - Mátraterenye - Mátranovák
Időtartam: 1 nap
Utazás: egyénileg
Városnézés az egyedi településszerkezetű Bátonyterenyén.
Útvonal: Szúpatak-Kisterenye-Maconka-Nagybátony
Időtartam. 1 nap
Utazás: egyénileg
Élő vallásos emlékeink
Útvonal: Mátraverebély - Szentkút - Bátonyterenye - Sámsonháza
Időtartam: 1 nap
Utazás: egyénileg
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Jó volt látni mindazt, mi sok évvel ezelőtt a jelent képezte.Ott éltem , jártam iskolába, és mai napig ellátogatok- hiszen ott vannak a Jó barátok ! Szívem csücske Bátony- és ez jó érzés !
Adok egy linket- most itt élek és ezzel foglalkozom: Nyugdíjas vagyok !
oszikeknyugdijasklub.mindenkilapja.hu
Köszönöm , hogy itt lehettem !
1225 budapest, tenkes u.4/d.II.5
(zsilinszky andrásné, 2009.02.01 21:03)Nagyon gyakran nosztalgiázom, mivel Kisterenyén születtem. Még mindig megdobban a szivem, ha végig nézem.
5516. Körösladány
(Jónás Sándorné, 2009.05.29 18:52)